Ebédlő

1-4 hónap : Még csak anyatejet kaptam. De mivel nem szopiztam, így cumisüvegbõl ettem meg. Az elsõ három hónapban napi hétszer, nyolcszor ettem, de mindig keveset. Elsõ hónapban beértem az 50-100 ml-s adaggal. A 2. hónapban hatszor, hétszer ettem és 140 ml-t. Ebben az idõben volt, hogy fel sem ébredtem éjszaka a pocim korgására. 3 hónaposan 150 ml-re emeltem tejcsim mennyiségét és úgy döntöttem, hogy éjszaka is megtöltöm hasimat, hisz mégis csak hallatlan, hogy folyton korog.

4. hónap : Ebben az idõben képes voltam Anyut kétszer is felébreszteni éjszaka, mert annyira éhes voltam. Ekkor anya kijelentette, hogy visszafele fejlõdöm. De ez nem igaz! Kikérem magamnak! Szépen növök! Nagy esemény is történt velem, mert valami furcsát adott anya tejcsi helyett. Na nem mintha nem ízlett volna, sõt.... Kiderült, hogy ez répa volt. Képes voltam már a napi 1 litert is megenni tejcsibõl. Anya alig bírt fejni, hogy ki tudja elégíteni véget nem érõ étvágyamat.

5. hónap : Az ebédnél már csak vizet kaptam a fõzelék mellé. Szerettem a répát, almát, barackot, almát sütõtökkel, sütõtököt almával, barackot almával, almát barackkal és ezek különbözõ variációi minden mennyiségben jöhettek. Kaptam már husit is (csirkecicit) és spenótot. Legszivesebben minden nap husit ettem volna, de anya nem engedett az elveibõl. A tejcsibõl pedig megelégedtem a 190 ml-vel is.

6. hónap : Nem hogy az ebédnél, de már az uzsinál sem kaptam tejcsit. 3 hét alatt meg kellett szoknom, hogy az uzsinál a tej mindig kevesebb lett, egyre kevesebb és a végén nincs is. Viszont átalszom az éjszakát és 21.30-tól 6.30-ig is durmoltam. Ekkor reggeliztem. 10 órakkor tízóraiztam, 13.30-kor ebédeltem, 16.30-kor uzsiztam, a vacsi 19-kor volt és 21 után még megtöltöttem a pocimat. Így édesebb az álom.